Exultet

. Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa: és ujjongjanak Isten csodálatos művei: fölséges nagy Királyunk gyôzelmét búgó kürtnek hangja áldva áldja! A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája, és a nagy Király örök tündöklése árad rajta;

érezze meg az egész nagy világ: már tovatűnt a bűnnek árnya!

És vígság töltse el  szent anyánkat, az Egyházat, hogy ilyen fényesség ragyog benne, visszhangozzék a nép szent éneke, bátran töltse be az Isten házát!

P. Az Úr legyen veletek. H. És a te lelkeddel. P. Emeljük föl szívünket. H. Fölemeltük az Úrhoz.   P. Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek. H. Méltó és igazságos.

Mert valóban méltó és igazságos, hogy a láthatatlan, mindenható Atyaistent, és egyszülött Fiát, a mi Urunkat, Jézus Krisztust a szív és lélek minden érzésével és zengô szóval áldjuk. Ô lerótta helyettünk az örök Atyának mindazt, amivel Ádám tartozott, s az ôsbűn zálogát kiváltotta szent vérének árán.

Mert abban áll a húsvét ünnepe, hogy igaz húsvéti Bárányunkat megölték értünk, s az ô vére lett a szent jel hívô népe házain. Áldott éj, mert ekkor hoztad ki az ôsatyákat, Izrael  fiait Egyiptomból, száraz lábbal a Vörös-tengeren átvitted ôket.

Áldott ez az éjszaka, ekkor oszlatta szét a tűzoszlop sugárzó fénye a bűn minden árnyát. Áldott ez az éjszaka, mely ma szerte az egész világon a Krisztusban hívôket a világ tévelygéseitôl és a bűnök homályától elválasztván a kegyelemnek átadja s a szentek közösségébe kapcsolja ôket.

Áldott éj, a halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus, és az alvilág mélyérôl mint gyôzô tért vissza. Mert semmit sem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad.

Ó milyen  csodálatraméltó atyai jóságod hozzánk! Ó kimondhatatlan szeretet és jóság, hogy a szolgát megmentsed, Fiadat sem kímélted érte. Lám, mennyire szükséges volt Ádám vétke, hogy Krisztus legyen váltságának díja!

Ó szerencsés vétek, hogy ilyen hatalmas és fölséges Megváltót kívánt és érdemelt!

Ó valóban áldott éj, csak te voltál méltó, hogy tudjad a napot és órát, amelyben Krisztus a halálból feltámadt. Ez az az éjszaka, melyrôl az Írás mondja: ,,Az éjszaka úgy ragyog, mint a nappal fénye, és világosság támad boldogságomnak éjén.''  

E szentséges éjszaka száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket, a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál.

Ez éjszakáért fogadd el tehát, mennyei Szent Atyánk, a dicséret esti áldozatát tôlünk: a méhek viaszából készült gyertyát a néked szolgáló papság által ünneplô szent Egyházad nyújtja néked. Már tudjuk, mit hirdet ez a gyertyaszál nékünk, mely az égi tűzrôl Isten dicséretére gyulladt lángra. És bármily sokfelé osztottuk szét lángját, e megosztásból semmi kár nem érte.

Mert olvadó viasz táplálja szüntelen, amit e gyertyához a szorgalmas méhek készítettek. Ó valóban áldott éj, mert ekkor lép frigyre isteni és emberi,földi és mennyei! Most kérünk tehát, Urunk, téged, hogy ne aludják ki ez a gyertyaláng, melyet néked áldozunk, és el nem fogyó tiszta fénnyel űzze távol lelkünktôl az éj minden árnyát.

Mint jó illatú áldozatot fogadd el tôlünk, és világossága az égi fényekkel olvadjonegybe! Fénylô lángját találja égve a szép hajnalcsillag: az örök Hajnalcsillag, ki soha nem lát alkonyt:

a te Fiad, Jézus Krisztus, ki visszatérve a sírból, az emberi nemre szelíden árasztja a megváltás fényét, él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.