Taylor: FIFTH GENERATION DISTANCE EDUCATION. 2-4: 3 kiegészítő generáció: rádió + tv; video-audio telekonferencia; számítógépes konferencia 5. önálló ágensek, intelligens, adatbázis-támogatta tanulás.

Vö. Szűcs Viktor – Vida Andrea 2007: mi a web2.0? Definiáltuk? Nem rögzítettünk „végleges” definíciót, csak felsoroltunk néhány megfogalmazást, „lényegkeresést”, viszont inkább összefoglaltuk, mire használható: közösség, tudásmegosztás, új kommunikációs csatornák, portálok, blogok, könyvjelzők, google, twitter. A távoktatásban épp ezeket az eszközöket is alkalmazzuk. „Web2.0 együttműködés teljesen ismeretlen emberek között is" --> pl. a Leonardo-projectben: hasonlóság-alapú kapcsolat, nem hogy vadidegen, de még csak nem is egy országbeli tanulók között. Annak alapján kerülnek egy csoportba, hogy mi a közös érdeklődésük, milyen témát választottak egyéni kidolgozásra.

Behaviorista: a tanulás észrevehető változást okoz a viselkedésben, külső környezeti hatások okozzák Kognitív: a tanulás belső folyamat Konstruktív: a tanulók saját személyes valóságuknak megfelelően értelmezik az információt és a világot Megfigyelés  feldolgozás  értelmezés  beépítés Cél: a tanult anyag elhelyezése nagyobb összefüggésben, azonnali alkalmazásban, és a személyüknek szóló jelentés megismerése ((Cooper, 1993; Wilson, 1997).) Konnektív: tanulóközpontú, hálózatalapú szemlélet a digitális világban Kognitív elmélet: a tanulás magában foglalja az emlékezést, motivációt, gondolkodást, elvonatkoztatást, metakogníciót. magasabb szintű gondolkodás, amellyel aktívan tudjuk befolyásolni a tanulás közbeni szellemi tevékenységünket. Egy feladatmegoldás tervezése, a megértés ellenőrzése, a végrehajtás értékelése. A visszajelzés fontos szerepe a tanulásban A megtanult mennyiség függ a tanuló befogadóképességétől és a tanulásba fektetett energiától, valamint a feldolgozás mélységétől (Craik & Lockhart, 1972; Craik & Tulving, 1975), ás a tanuló meglévő tudásszerkezetétől (Ausubel, 1974). A tanulók saját személyes valóságuknak megfelelően értelmezik az információt és a világot Megfigyelés, feldolgozás, értelmezés útján tanulnak Aztán beépítik személyiségükbe a megszerzett tudást (Cooper, 1993; Wilson, 1997). Akkor tanulnak a legjobban, ha elhelyezik a tanult anyagot nagyobb összefüggésben, azonnali alkalmazásban, és megismerik személyüknek szóló jelentését. KONNEKTIVIZMUS: Web2.0 lehetőségeinek/eszközeinek alkalmazása/használata a tanulásban. Kapcsolatokra épülő tudásmegosztás (Kulcsár Zsolt).

3. Konstruktivista: a személyes jelentést elősegítő és kontextuális tanulásba szerveződő magasabb szintű gondolkodás.

Mérhető: Folyamatos visszajelzés; Tesztek

Miller (1956),: a rövid távú memória befogadóképessége korlátozott  az információt értelmes szeletekre kell tagolni. Pl. 5-9 egységre, (7 ± 2) . A rövid távú memória befogadóképessége kb. 20 mp. (Kalat, 2002). Az itt feldolgozott információ átkerül a hosszú távú memóriába. Ezt a mennyiséget meghatározza: A rövid távú memóriában történő feldolgozás mennyisége és mélysége A hosszú távú memóriában tárolt információk egymással kapcsolatban álló csomópontokba szerveződnek  HÁLÓZATOK  információs térképek Egy téma alapfogalmai Az alapfogalmak közti kapcsolatok Stoyanova – Kommers (2002): „információs térkép-generáció”: megköveteli a kritikus visszajelzést  arra kell ösztönözni a tanulókat, hogy ők rendezzék saját maguknak a kapott információt

(Duffy & Cunningham, 1996). A tanulás aktív folyamat  a tanulók aktivitásáról folyamatosan gondoskodni kell Az értelmes tevékenységek magasabb szintű feldolgozást tesznek lehetővé Pl. gyakorlati helyzetmegoldások Interaktivitás Együttműködés a hallgatók között is Egymás értékelése Az Internet, mint információforrás kihasználása: első kézből szerzett információk saját szervezés alapján Együttműködés ösztönzése , csoportmunka  szerepek kialakulása, egyéniségnek megfelelően Irányított felfedezés: a tanulók döntéseket hozhatnak a tanulási célokról, de az oktató bizonyos fokú irányításával Idő és lehetőség biztosítása a visszajelzésre (pl. folyamatos értékelés, kérdőívek) a tananyagok megbeszélésére, értelmezésére, értékelésére, feldolgozására Tanulási napló vezetésére ösztönzés Saját példáikhoz igazítani a tananyagot  személyes élménnyé válik  jobban elmélyül A technológia lehetővé teszi a tananyag átadását  ők dolgozzák fel az információt  személyre szabják, összefüggésbe rendezik, egymással együttműködve A tanár figyelemmel kíséri, ellenőrzi a folyamatot, segít, ahol kell, válaszol, eligazít Interakciók különféle formái segítik elő a tanulást különböző szinteken (Tapscott, 1998)

Elvárható alaptudás az Internet tudatos használata

"A kibertér összevetése a fizikai térrel téves elkülönítés. Sok kapcsolat működik mindkét térben egyszerre. Nem online világban léteznek, csak online eszközöket alkalmaznak a fizikai távolság áthidalására. A számítógép-alapú kommunikációs eszközök használata kiegészíti, elősegíti a személyes kapcsolatokat, nem pedig helyettesíti. Minél erősebb a személyek közti kapcsolat, annál több eszközt használnak a kapcsolat fenntartására.„ Barry Wellman: Little Boxes, Glocalization, and Networked Individualism. Skatulyák, glokalizáció és hálózati individualizmus (ford. Vida Andrea).

Bármilyen tanulási folyamat első szakaszában a hagyományos oktatási módszer célravezetőbb. A tanár feladata, hogy megtanítsa tanítványainak a kurzus alapjait. Utána, biztos alapokon állva egyre inkább képesek lesznek önálló munkára egyénileg vagy csoportban A tanár szerepe megváltozik: tutorként az a feladata, hogy a lehetséges irányokat mutassa meg tanítványainak, így irányítsa őket az önálló munkában. (Kulcsár Zs.)

(Mivel annyira új eszköz: ezt mindjárt félév elején pontokba szedve ki is adtam a hallgatóknak, hogy világosan lássák, mi minden lesz az összértékelés alapja).

- 57 fős csoporttal dolgozni nagyon nehéz: a folyamatos értékelés, dolgoztatás elengedhetetlen, de így gyakorlatilag nap mint nap, reggeltől estig csak értékelhetek - és mikor foglalkozunk az új tananyagokkal? Örökké csúszásban vagyok. Pedig a csoportnak csak egy töredéke vesz részt aktívan a munkában. :o

Csoportszervezés alapja a mi esetünkben: kurzus. Közösségteremtés alapja: információáramlás, kommunikáció; egymás kölcsönös segítése. Vö. Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja. Szociológiai Szemle 2004/4. p. 47-60.

Az elektronikus környezet gyakran még az informatikus hallgatókat is elbizonytalanítja. Olykor -- a személyes kapcsolat híján -- az oktatótól kapott útmutatás nem elég egyértelmű.

A távoktatás egyik kétségtelen előnye a „szabad időgazdálkodás”. Ugyanakkor ez nagy csapdát is rejt. Túl könnyű halogatni a felkészülést, a feladatmegoldásokat – nemcsak a diákoknak, hanem a tanárnak is felkészülni az óráira, kijavítani a feladatokat, folyamatos visszajelzést biztosítani!

A személytelen környezetben még fontosabb az egyéni odafigyelés minden hallgatóra. Ezt elősegítheti az egyéni profilban a személyes érdeklődési kör leírása, a folyamatos kölcsönös kommunikáció változatos formákban, és a folyamatos visszajelzés, értékelés, biztatás stb.

FÓRUM: aktív-inkaktív tagok aránya hasonló a spontán szerveződésű fórumokéhoz (20:80) ==> minden egyes egyént ösztönözni kell, egyéni feladatok, csoportmunka. És ez is az értékelés része, mint ahogy az aktív segítségnyújtás is. (Internetes közösségekben általános jelenség a "potyautasok" jelenléte, akik csak letöltenek, de nem osztanak meg saját tartalmakat.) Slideboom: prezentációk megosztása: tananyag; hallgatói referátum YouTube: oktató videók megosztása (publikusan tettem fel egyébként:) Diigo: a kurzus témájához illő, a hallgatók által valamiért figyelemre méltónak tartott linkek gyűjtése és megosztása egymással. A diigón külön csoportokba rendeződhetünk a kurzusaink szerint. A beküldött hivatkozásokat egymás számára is kommentálhatjuk. A boksz.netre feltöltöttem egy pdf-dokumentumot, ami valamiért letölthetetlenné vált a Moodle-rendszerünkben.  A Google Dokumentumok – és egyéb Google szolgáltatások – is kimeríthetetlen tárházát nyújthatnák a felhasználási lehetőségeknek: speciálisan az űrlapkészítés során került elő, mint egyszerű, könnyed szemléltetési módszer az egyszerű űrlapelemekre – egyúttal valódi felmérést is végeztem a hallgatók körében, a kurzusunkhoz kapcsolódó éppen aktuális kérdésekről. (Óraszervezés). Gtalk, Skype: a valóságos (elég késő esti!) órák időpontjában mindig „online ügyeletet” biztosítok a hallgatók számára, ha egyéni tanácsadást – vagy 2-3 fős konferenciabeszélgetésben csoportos megbeszélést -- igényelnének. (Ám ritkán élnek a lehetőséggel…)

Bejelentkezés; Autentikáció (azonosítás, jogosultságok kezelése, meglévő adatbázisok) Felhasználói szerepkörök Engedélyek Kurzuskategóriák Modulok

Vö. Szoldán Albert: Hogyan tudjuk az oktatást és a számnonkérést hatékonyabbá tenni?

Fórumbejegyzésben, wikiben, tananyagban megjelenik a szómagyarázat, ha előfordul a szó

Feladatkiadás: időkorlátok közé szorítható a kommentálása.

Precise Project angol informatikai szaknyelv tanfolyam informatika oktató szaktanároknak

Ebben a félévben webszerkesztést és digitális képszerkesztést oktatok nappalis és levelezős hallgatóknak. Mindkét tárgy alkalmas a távoktatásra., különösen az első. A képszerkesztés kurzus több közös, személyes gyakorlati órát igényelne. Természetesen nem minden tárgy alkalmas arra, hogy távoktatási formába ültessük. (Készségtárgyak pl.) De tapasztalataim szerint a nyelvoktatás (angol informatikai szaknyelv) oktatása is kiválóan működhet, igényesen felépített tananyaggal, és színvonalas oktató gárdával.

Felhasznált irodalom: Csoma Gyula – Lada László: A távoktatás lehetőségei a felnőttoktatásban. Hídvégi Péter: E-learning megoldások. Hunya Márta: A számítógéppel segített tanulás. Informatikai eszközök és digitális pedagógiai módszerek a tanórán. Doktori értekezés. 2007. Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé. Raymond, Eric Steven: The Cathedral and the Bazaar. http://www.catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/cathedral-bazaar/ Szoldán Albert: Hogyan tudjuk az oktatást és a számonkérést hatékonyabbá tenni? Taylor, James: FIFTH GENERATION DISTANCE EDUCATION Theory and Practice of Online Learning. Ed. Terry Anderson & Fathi Elloumi. Athabasca University. cde.athabascau.ca/online_book. Vágvölgyi Csaba: E-learning 2.0-s eszköztár, MOODLE konferencia, délutáni tutoriál, 2008. november 16. Vágvölgyi Csaba, Papp Gyula: Korszerű webes technológiák felhasználása a Moodle LMS rendszerben. Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja. Szociológiai Szemle 2004/4. p. 47-60. Wellman, Barry: Little Boxes, Glocalization, and Networked Individualism. Skatulyák, glokalizáció és hálózati individualizmus (ford. Vida Andrea). Bemutatott oldalak: joome.bibl.u-szeged.hu/moodle edu.bmf.hu/moodle/ moodlemoot.hu slideboom.com diigo.com youtube.com documents.google.com

E-learning 2.0? Tapasztalatok a Moodle-rendszerben Vida Andrea SZTE BTK Kari Tudományos Nap, Könyvtártudományi Tanszék szekciója 2009. április 29.

Nézzük át! 2009. április 29. 2 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea I. Távoktatás, e-learning II. Tanulás- elméletek III. Előnyök, hátrányok IV. Pszicho- lógia V. Technológia: Moodle

I/1. Távoktatás 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 3 A tanuló távol van az oktatótól; Technológia a tananyag elérésére; Interakció tanárával és tanulótársaival; Tanulói támogatás változatai. Postai levelezés  rádió, tv  video-audio telekonferencia  számítógép Email  ftp  gopher  levelezőlisták  chat  web A tanulás minősége nem a technikától, nem a hordozó eszköztől függ, hanem a tananyagba beépített oktatási stratégiától. (Clark 1983).

Kilépés a keretrendszerből, tanulás webkettes eszközökkel Szemléletváltozás, továbbfejlődés E-learning eszközök Web1.0: 2% szerkeszti, 98% használja Web2.0: 98% szerkeszti, 2% használja I/2. E-learning (2.0?) 2009. április 29. 4 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/1. Tanuláselméletek Behaviorista Kognitív Konstruktív Konnektív 2009. április 29. 5 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/2. A tananyag előkészítése Stratégia a főbb tanuláselméletek kombinációjával Behaviorista: „mit”? (tényeket) Kognitív: „hogyan?” (módszerek, alapelvek) Konstruktivista: „miért?” (személyre szabás) Konnektív: „kikkel?” (hálózatalapú tanulási-tanítási folyamat, együttműködés) 2009. április 29. 6 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/3. Behaviorista módszerek Mérhető eredmények Tananyag: lineáris rendben épül egymásra. Az ismerttől az ismeretlen felé 2009. április 29. 7 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/4. Kognitív módszerek Memória-központúság + egyéni különbségek Tananyag összeállítása: érzékelés  megértés  rövid távú memória  hosszú távú memória A memóriába átvett információ mennyisége függ: A ráfordított figyelem mennyiségétől Az információ megértéséhez szükséges kognitív struktúrák a helyükön vannak-e 2009. április 29. 8 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/5. Konstruktív módszerek Tanulóközpontú A tanulók aktívak: saját maguk dolgozzák fel, értelmezik a tananyagot összefüggésbe ágyazzák az információt A tanár szerepe: tanácsadás, útmutatás. 2009. április 29. 9 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/6. Konnektív módszer Konstruktív módszerek + hálózati kapcsolatok, együttműködés „Inkább a közös érdeklődés, mintsem térbeli közelség vagy rokonság köti össze a közösség tagjait… A kapcsolatok jellege: egymás segítése, társas kapcsolatok, információcsere, földrajzilag távol élőkkel egymáshoz tartozás érzése.” Barry Wellman: Skatulyák, glokalizáció és hálózati individualizmus. https://docs.google.com/Doc?docid=d9x8ttq_662dfsn3pfb&hl=hu 10 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

Kibertér KONTRA valós tér? 2009. április 29. 11 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea Barry Wellman: Little Boxes, Glocalization, and Networked Individualism. Skatulyák, glokalizáció és hálózati individualizmus

II/6. Az optimális módszer Hagyományos + hálózatalapú módszerek Információ-átadás + képességfejlesztés A megfelelő módszer megfelelő időben való alkalmazása 12 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

II/7. Oktató feladata 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 13 Megfelelő oktatási anyag elkészítése Kiadott hallgatói anyagok ellenőrzése, értékelése Hallgatói aktivitás folyamatos figyelése és értékelése

III/1. Előnyök, hátrányok Aszinkron kommunikáció „egy a sokhoz, sok az egyhez, sok a sokhoz” Szövegalapú és multimédiás Hipertextek mentén bejárható tananyag Összehangolható, folyamatossá tehető kommunikáció „Elcsúszás” „Sok bába közt…” „Dömping” „Bolyongás” 2009. április 29. 14 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

Mikor tanulok?  felmérés 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 15 (2009 április, 44 nappalis hallgató  átlag 2-3 nap/hét)

III/2. Közösségi funkciók Társaság Közönség Segítségkérés, segítségnyújtás Információcsere Csoporthoz tartozás, megbecsültség érzése Nehezen szerveződik „Szégyenlősség” Lassan, de biztosan Lassan, de biztosan Lassan, de biztosan 2009. április 29. 16 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

IV/1. Pszichológiai alapproblémák Bizonytalanság Személytelenség Nonverbális elemek hiánya Elszigeteltség-érzés  elbizonytalanodás 17 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

IV/2. Pszichológiai problémák Szabadságérzés  halogatás  fullasztó felhalmozódás MEGOLDÁS: optimális időgazdálkodás folyamatosan Félelem az új módszerektől, passzivitás „Nem tudom, nem megy, képtelen vagyok…” MEGOLDÁS: folyamatos bátorítás az oktató részéről, önértékelés, egymás értékelése, bátorítása Szolidaritás hiánya „Tudom, de nem akarom megosztani veled, a tanárnak az a dolga…” MEGOLDÁS: folyamatos ösztönzés együttműködésre a tanárral és egymással. Csoportmunkák, csoportfeladatok 18 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

IV/2. Pszichológiai problémák Személytelenség MEGOLDÁS: folyamatos kapcsolattartás Nonverbális elemek hiánya MEGOLDÁS: a „szakadék áthidalása”: emotikonok alkalmazása, személyes találkozások megszervezése rendszeresen. Folyamatos kölcsönös visszajelzések egymásnak. 19 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

V/1. Eszközeink, technológia Moodle: Profil Források Feladatok Közösségi oldalak: Slideboom Diigo Box.net Google Dokumentumok Kommunikációs csatornák Fórum Blog Gtalk, Skype 20 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea

V/2. Moodle 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 21 Nyílt forráskódú, szabad szoftver Moduláris szerkezetű  új kurzusok létrehozása + feltöltés tartalommal Kurzuskategóriák Blokkrendszerű: szabadon átrendezhetők, egyéni igény szerint Felhasználói szerepkörök, engedélyek, regisztráció Sokoldalú képességfejlesztési lehetőségek

V/3. Lehetőségeink 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 22 Hallgatói tevékenység nyomkövetése, teljesítmények rögzítése Számonkérési, vizsgáztatási lehetőségek Kommunikációs szolgáltatások (e-mail, chat, fórumok, blog) Tartalomkezelés új tananyag rendszerbe juttatása, frissítés, karbantartás szerzői jogvédelem keresési lehetőség (indexelés, tananyagok közti kapcsolatok figyelése)

V/4. Szükséges környezet 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 23 Apache, php, MySQL – A könyvtári szerveren: Linux FELHASZNÁLÓ GÉPÉN: bármelyik böngésző Javascript Cookie Ajaxos alkalmazások Van magyar verziója is.

V/5. Eszközeink 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 24 Személyes profil fontossága Címkézés  érdeklődési kör felmérhető  motiválhatóság! Szótár, fogalomépítés: oktató és/vagy hallgatók Információ-megosztás gyorsan, hatékonyan  RSS

V/6. Eszközeink a visszajelzéshez 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 25 Feladat Kérdőív Lecke Teszt Egymás feladatainak értékelése Minden tevékenységhez rendelhető pontozás

Hallgatóként… 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 26 http://edu.bmf.hu/moodle/

Oktatóként 2009. április 29. SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea 27 A képzés honlapja: joome.bibl.u-szeged.hu/moodle

…kedves közönségem kitartó figyelmét a hosszúra nyúlt nap végén is.  Köszönöm a türelmüket… 2009. április 29. 28 SZTE BTK Kari Tudományos Nap, KT Tanszék szekciója -- Vida Andrea