XVII Évközi Vasárnap B- Év Matteo 3,1-12 János 6,1-15

Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment.

Nagy sokaság követte őt, mert látták a jeleket, amelyeket a betegeken művelt.

Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival.

Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől:

,,Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?‘’

Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni.

Fülöp azt felelte neki: ,,Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.‘’

A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt: ,,Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?''

Jézus erre azt mondta: ,,Telepítsétek le az embereket!'' Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.

Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott,

és szétosztotta a letelepülteknek.

Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak.

Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: ,,Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!''

Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg.

Az emberek pedig, látva a jelet, amelyet művelt, azt mondták: ,,Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!''

Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.

XVII Évközi Vasárnap B- év Matteo 3,1-12 János 6,1-15 www.micromedia.unisal.it